Mennyire fontos a jó helyesírás az üzleti életben?

Nagyon. Persze nincsenek egyetemleges igazságok, ahogy az élet sok területén sem, mert minden ember más, másképp látunk dolgokat, másképpen értékelünk helyzeteket. De az mindenképp beszédes, hogy mekkora "kommentcunamit" indít el egy-egy helyesírási hibákkal közzétett álláshirdetés, vagy rosszul megfogalmazott cikk (címe).

Én személy szerint hangosan felszisszenek magamban, ha valaki összekeveri a -ban, -ben ragozást (pl: Benn vagyok a szobában.) a -ba, -be ragokkal (pl: Bemegyek a szobába.). Hasonlóan szinte fizikai fájdalmat okoz az, ha valaki önmagáról beszélve a -nék (pl: kívánnék) helyett a -nák-ot (kívánnák) használja, vagy a szerviz szót hosszú í-vel írja (nem csak szövegben, de céglogókon is). A közelmúltban az egyik legnagyobb online KKV-s marketing közösségben megfuttattam a helyesírás témáját. Kíváncsi voltam, ki, mennyire veszi komolyan, utalhat-e igénytelenségre, lehet-e ezen a tényezőn például üzletet bukni. Előzetesen kétféle reakcióra számítottam. Vagy teljesen hidegen hagyja a csoporttagokat, és továbbgörgetnek. Vagy jönnek a másikat alázó kommentek, idézetek, kifakadások arról, hogy mennyit nyom a latban a jó helyesírás, és mennyire nem megy ez sokaknak.

Az internet és a közösségi média elterjedésével jobban előtérbe kerülnek a helyesírási hibák.

Bár gondolhattam volna, hogy most sem lesz nagy egyetértés, de mégis meglepőek voltak az eltérő válaszok (főleg, hogy egy ponton a diszlexiát, az idegen nyelveket és a tájszólásokat is belekeverték). Lehetséges, hogy megbocsájtóbbak vagyunk akkor, ha mi magunk sem tudunk helyesen írni (beszélni)? A válaszok között többen az oktatás színvonalát hibáztatták. Erről az a véleményem, hogy mindent megtanítanak, amit kell az iskolában, csak kérdés, hogy ki, mennyit tanul meg belőle. Én inkább a hangsúlyokra hívnám fel a figyelmet, amit egy általános iskolás gyerek valószínűleg nem tud felmérni. Mire lesz nagyobb szükségem az életben? Mi a fontos nekem? Mit kell bemagolni? Mit érdemes megérteni, és jól elraktározni a memóriában. Volt olyan is, aki az olvasás hiányát, vagy a kevés olvasást okolta a rossz helyesírás miatt. Ezt nem feltétlenül érzem jogosnak, mert attól, hogy valamit megértünk lényegében, el tudunk olvasni, nem biztos, hogy értjük is, miért pont úgy ragozunk. Ezt erősíti meg az egyik kommentelő: "Amióta az eszemet tudom rendkívül pocsék a helyesírásom, pedig rengeteget olvasok kiskorom óta. Egyetemet végeztem, napi szinten foglalkozom az írással, mert blogot vezetek, de akkor sem javul jelentősen."

A "vesszőkonfliktus"

A kommentekből kiderült, hogy valamilyen szinten mégis összekötjük a helyesírást az igényességgel. Bár nem ezen múlik egy-egy üzlet létrejötte, vagy egy új partner kiválasztása, de mégis kialakul egy vélemény a másikról. Többen egyetértettek abban is, hogy egy reklámszöveg, cikk ne tartalmazzon helyesírási hibát. Nem kell ugyanis mindenkinek helyesen írnia, de aki közzétesz egy nyilvános szöveget, posztol, az vegyen igénybe korrektort, aki ellenőrzi annak helyességét. Talán ezért is érezhetik többen úgy, hogy a felettesük cseszegeti őket, ha például a vesszőket rendszeresen kihagyja, vagy rossz helyre teszi a megírt anyagokban. Ez fontos, és kiállít egy bizonyítványt az adott cégről, ha akarjuk, ha nem.

Vannak olyan embertípusok, akiknek kifejezetten vesszőparipája a helyesírás. Képes bármibe beleállni, kommentelni, vitatkozni, ha az adott szövegben ő hibát talál. Lehet az egy álláshirdetés, ami nem is érdekli, de már megosztja a véleményét a cégről, aki meghirdette, hogy mennyire igénytelen. Ez fordítva is így van, sok cég már az alapján szelektálja a jelentkezőket, hogy azok önéletrajzaiban van-e helyesírási hiba. A közösségi oldalakon időről-időre bele lehet akadni olyan "kommentháborúba", amikor a témától teljesen eltérve kezdenek el személyeskedni pusztán egy-egy helytelenül leírt szó miatt.

Ezzel a szöveggel több hiba is van. Te jelentkeznél rá?

Az internet és a közösségi média térhódításával ma már szinte minden háztartásból lehet posztolni, kérdéseket feltenni. Ezért is tűnik fel jobban, ha valaki helytelenül ír. Sokszor az értelmezést nehezíti, ha nem a megfelelő helyre teszünk egy vesszőt, vagy rosszul ragozunk. Az emailezés, vagy chatelés során is félreértésekre adhat okot a nem megfelelő megfogalmazás, akár magánbeszélgetésről, akár üzleti levelezésről van szó. Erre érdemes odafigyelni.

Az eszmefuttatást a következő idézettel zárom: "Nyelvében él a nemzet." Értse és értelmezze ezt mindenki úgy, ahogy szeretné.