Ugrás a fő tartalomra

Az EU és a szabad munkaerő-áramlás

Kicsit komolyabb témához szeretnék ezúttal nyúlni, mégpedig az Európai Unióhoz, mint egységhez. Nem szeretnék most politikai, jogi, vagy éppen közgazdasági viszonylatokba sem belemenni. Nézzük csak szimplán a funkcionalitást, minek, hogyan kéne működnie.

Miért jött létre az EU?


Szerintem már, általános iskolában is úgy tanítják (de középiskolában, gimnáziumban biztos), hogy az EU főbb céljai között szerepel az unión belüli szabad kereskedelem és a szabad munkaerő-áramlás is. Tegyük fel, hogy már van is munkánk egy másik EU-s országban, de a nyelvvel azért hadilábon állunk, vagy nem is nagyon beszéljük. Mi van akkor, ha meg szeretnénk szerezni a jogosítványt, mert feljebb lehetne lépni a cégnél, lehetne jobb munkát vállalni, több fizuért, vagy csak éppen jó lenne a jogsi, mert szabadabban tudna mozogni az ember a különböző üzletek, városok között. A lényeg, hogy nem vagyunk túl jók a nyelvből, de szükségünk lenne a jogosítványra. Igen ám, de hogy csináljuk meg mindezt az adott nyelven? A rendszer elvileg ugyanaz, mint otthon, elméleti rész, egészségügyi vizsga, és gyakorlat. Mégsem lehet felét itt, felét amott megcsinálni. Miért nem?

A fotó csak illusztráció


Hogy is van akkor ez a szabad munkaerő-áramlás? Ha most külföldön dolgozom, menjek haza 2-3 hónapra, hogy megszerezzem a jogosítványt, amivel még 1 évig külföldön amúgy sem vezethetek? De melyik munkahely mondja azt, hogy oh, rendben, akár csak 1 hónapot is persze, menjél szabadságra, és utána még 1 évig várunk, amíg használhatod idekinn is a jogosítványod. Nem marad más, mint valahogy elsajátítani a nyelvet mégiscsak olyan szinten, hogy le lehessen tenni vele a jogsit. De akkor megint ott vagyunk, hogy kb. 1 évig ne is álmodjunk arról, hogy a város széli Media Marktba kiugrunk valamilyen elektronikai cuccért, vagy a háziállatunkat elvigyük baj esetén a legközelebbi fajspecifikus állatorvoshoz fél órás autókázásnyira. Éljenek a webáruházak és a házhozszállítás, csak a süni maradjon egészséges!

Kérdezem én, miért nem csinálhatom meg bármely EU-s országban bármelyik hivatalos, EU-s nyelven a jogosítványt? De kérdezhetném, hogy miért nem mehetek be egy önkormányzathoz külföldön, majd magyarul elintézni a lakcímbejelentést? Lehet, hogy át kellene gondolni, hogy egy munkavállalás miből is áll? Mert a munkavégzésen kívül lakni is kell valahol, az biztos. Most akkor szeretnénk tényleg, hogy szabadon áramoljon az a munkaerő, vagy sem? Miről is szól akkor ez az egész?

Ekkor felmerül bennem, hogy otthon, az iskolában miért is nem az életre nevelik a gyerekeket? KRESZ, legalább alapismeretek (ami amúgy sem ártana), vagy éppen a nyelveket, legalább egyet normálisan megtanítani, normális, használható formában, vagy miért ne vegyél fel svájci hitelt, mert csúnyán megjárhatod, és a többi.  De sokkal több mindent megoldana, ha több mindent lehetne egységesíteni az EU-n belül, mert az, hogy elméletben szabadon lehet munkát vállalni, még a gyakorlatban nem jelenti ugyanazt. És a jogosítvány megszerzése bizonyára csak egy téma a sok közül.

Ennyi, befejeztem mára. Hamarosan egy másik témával jelentkezem terveim szerint, mégpedig a magyar egészségügy. Érdekes lesz, bár a legkifejezőbb kifejezés talán az, hogy elkeserítően megdöbbentő állapotok, avagy a nemtörődömség okozta katasztrófák. Amiben lehet, hogy nem is a rendszer a hibás, hanem az egyes egyének.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Sokkolóan magas autópályadíjak Franciaországban

Egy kicsit túloztam a címben, de a mondandóm lényegét jól összegzi. Aki Franciaországon keresztül szeretne utazni, két dolgot választhat: fizet, mint a pengős malac, vagy 8-12 órákat bolyong a nem fizetős utakon. Ezt tapasztaltuk a közelmúltban.
Magyar forintra átszámítva mintegy 40.000 Ft-ot hagytunk ott Franciaországban, mert használtuk az autópályákat. Spanyolországba utaztunk, ezért más útvonal szóba sem jöhetett. Odafelé Svájcon át utaztunk, ahol egyébként 40 euróért (12 ezer Ft) egész évben, bármelyik autópályát lehet használni (más matrica nincs is). Ausztriában is van 10 napos matrica (8,9 euró), Magyarországon is sokkal kedvezőbb áron vehetünk (3000 Ft) 10 napos autópálya matricát személyautóra.
A franciáknál azonban a legtöbb autópálya magánkézben van, ami érződik az árakon is. Az odaút első napján 500 km-t mentünk az országban, két fizetős kapun haladtunk át, összesen 49,5 eurót fizettünk ki. Ezért másnap kikerültük a fizetős utakat Spanyolország felé, így viszont több mint…

Német "jövevényszavak" a magyarban - Frissítve!

A német nyelv tanulása során időről-időre belefutok olyan kifejezésekbe, szavakba, amiket mi is használunk a mindennapokban. Legtöbbjüket írásban talán még sosem láttam, de szóban annál inkább használják. A mi családunkban nincsenek német felmenők, sem emigráltak, mégis sokat hallottam az alábbiakat a szüleimtől, nagyszüleimtől. Valószínűleg velem a legtöbb ki is halna, ha rajtam múlna, mert én nem igazán használom ezeket a szavakat.
Most azt mutatom meg, hogy mi hogyan, minek a kifejezésére használjuk, és hogy a német nyelvben valójában mit is jelent. Persze lehetnek egyszerű véletlenek is, és az is könnyen előfordulhat, hogy nem is jövevényszavakról van szó, egyszerűen csak hasonlít a kiejtésük egymásra. Jöjjenek tehát az összecsengések és jelentéseik.
"smucig"- schmutzig A smucig szót mi a fukarság kifejezésére használjuk. Németül a schmutzig szónak is ugyanez a kiejtése, viszont azt jelenti, hogy koszos, piszkos.
"Na, ja" - Naja A "Na, ja" és a német Na…

A villamosforgalmat jelenleg irányító fényjelző kialakulása

Sokan naponta közlekednek villamossal, de vajon felmerült-e már bennük a kérdés, hogy vajon miért is így néz ki a villamost irányító lámpa? A piros, tilosnak megfelelő miért három egymás mellett lévő fehér pötty? A narancsot helyettesítő miért egy pötty? És a szabad utat jelző, miért kettő pötty egymás alatt? Kicsit utánajártam a kérdésnek, mert nem bírtam rájönni a logikájára. Érdekes magyarázat következik!
A jelenleg alkalmazott – villamosforgalmat irányító – fényjelző készülék (úgynevezett holdfényjelző) optikáinak szimbólumai a korábban évtizedeken át alkalmazott „pajzs alakú” jelző jelzéseinek analógiájára készültek. A régebbi jelzőlámpákat az 1990-es években kezdték el lecserélni, a 2000-es évek végére jutottak el a végéig. Azért hasonlít a mostani logikája a korábban használthoz, mert annak idején így tették az átállást zökkenőmentessé.


A fő különbség az, hogy korábban egy egységben helyezkedett el a négy izzó, és a négy fény különböző helyzete jelezte a járművezető számára, ho…